Bár az élettartamunk növekszik, életünk utolsó évtizedeiben a testi és szellemi jóllétünket illetően nem túl rózsás a helyzet. Éveink számának növekedéséért azok minőségének romlásával fizetünk.
Évtizedek óta új betegségek tömeges elterjedésének vagyunk tanúi – mint az elhízás, az anyagcserezavarok, az autoimmun betegségek, az asztma, az allergia, az autizmus, az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór. Nem értjük ezeknek az egészségi problémáknak a valódi okait, és a legtöbbjüknél hatékony megoldásokat sem ismerünk.
Tudod miért? Mert az orvostudomány többnyire figyelmen kívül hagyja azt a sokrétű kapcsolatot, amely a bélrendszer és az agy között van.
A második agy
Emésztőrendszerünk sokkal finomabb, összetettebb és nagyobb hatalommal bír felettünk, mint azt korábban feltételeztük. Olyan képességek birtokában van, amelyek felülmúlják az összes többi szervet, sőt még az agyunk funkcióival is versenyre kelhet. Saját idegrendszerrel rendelkezik, amelyet a szakirodalomban bélidegrendszernek neveznek, de a „második agy” elnevezéssel is találkozhatunk.
Bélrendszerünk nemcsak fizikai állapotunkat, de alapvető érzelmeinket, fájdalomérzékenységüket, szociális interakcióinkat, sőt számos döntésünket is irányítja.
Meglepő tények a bélrendszerről
- A bélidegrendszer ugyanannyi idegsejtből áll, mint amennyi a gerincvelőben található.
- A bélben lévő immunsejtek alkotják a szervezet immunrendszerének legnagyobb részét; több immunsejt él a bélfalban, mint amennyi a vérben kering vagy a csontvelőben található.
- A bélnyálkahártyát rengeteg olyan speciális (endokrin) sejt borítja, amelyek akár húsz különböző típusú hormont tartalmaznak, és szükség esetén a véráramba juthatnak.
- A bélrendszerben jelzőmolekulák tömege is megtalálható, amelyek az emésztés irányításán túl fontos szerepet játszanak további létfontosságú funkciókban, mint az alvás, az étvágy, a fájdalomérzékenység, a hangulat és az általános jóllét.
Az agy és a bélrendszer kapcsolata
Bélrendszerünk az agyunkkal vastag idegpályákon kapcsolódik, amelyek az információt mindkét irányban képesek továbbítani a véráramon keresztül.
Az agyba érkező béljelek között több is van, ami nemcsak emésztőrendszeri érzeteket generál, mint például a jóllakottság vagy a hányinger, hanem az agy válaszreakcióit is kiváltja. Igen, az agy választ küld a bélbe, ezzel ott reakciókat generálva. És ez még nem minden: ezekre az érzetekre az agy emlékszik!
A zsigeri érzések hatalmas adatbázisokban tárolódnak az agyban, amelyekhez később hozzáférhetünk, amikor döntéseket kell hoznunk. Ami a legmeglepőbb: az eltárolt érzések nemcsak az evéssel és ivással kapcsolatos döntéseikre vannak befolyással, hanem többek között arra is, hogy milyen társat választunk vagy hogyan értékelünk egy információt a munkánk során.
Mi az a mikrobiom?
Bélmikrobiomnak a beleinkben szimbiózisban élő baktériumok, vírusok, gombák, egysejtűek és férgek nagy családját nevezzük. Egyedszámuk tízszeresen haladja meg szervezetünk összes sejtjének számát.
A mikrobiom összetétele dinamikusan változó. Függ attól, hogy hol és hogyan született valaki, milyen körülmények között nőtt fel, és milyen táplálékhoz szokott az család.
Vizsgálatok sora igazolta, hogy nemcsak az agy szabályozza a mikrobiom összetételét, hanem a mikrobiom is direkt hatással van az agy működésére. Sőt, az idegrendszer hormonjai befolyásolják a béltartalom összetételét, valamint a bél áteresztőképességét is, tehát egy oda-vissza ható rendszerről van szó, amelyik életünk minden pillanatának meghatározója.
A genetika és a mikrobiom
A több mint 1000, velünk szimbiózisban élő baktériumcsaládnak csaknem százötvenszer több génje van, mint szervezetünk összes sejtjének. Ezek a gének a működés során állandóan változnak és hatnak egymásra, beépülnek szervezetünk sejtjeibe születésünk pillanatától életünk végéig. Erős befolyással lesznek sorsunkra, viselkedésünkre, hangulatunkra és testünk működésére.
A mikrobiom hatása az egészségre
A bél-mikrobiom-agy kölcsönhatásai sebezhetővé tehetnek minket több betegséggel szemben, de ugyanígy segíthetnek fenntartani az optimális egészségi állapotot is.
A bélmikrobiom zavarai számos betegséggel, például gyulladásos bélbetegséggel, asztmával hozhatók összefüggésbe, sőt szerepet játszhatnak az autizmus spektrum-zavarokban és az olyan agyi rendellenességekben is, mint a Parkinson kór. A bélmikrobák az érzelmeinket is képesek befolyásolni azáltal, hogy létrehozzák és megváltoztatják a bélből az agyba visszaküldött jeleket.
Ha számos betegséget a bélrendszer állapotával hoznak összefüggésbe, akkor egyértelmű, hogy a mikrobiomot első számú célpontjává kell tenni az életmódváltással, a betegségmegelőzéssel, egészségmegőrzéssel kapcsolatos programoknak.
Mitől függ a mikrobiomunk összetétele?
Mikrobiomunk összetétele már az anyaméhben, majd a születéskor meghatározottá válik. Befolyással van rá az anya lelkiállapota, stressz-szintje mind a terhesség, mind pedig a szoptatás idején.
A csecsemő- és kisgyermekkorban ért behatások, a környezet, az átélt betegségek, esetleges antibiotikum-kúrák tovább alakítják a bélmikrobák sokféleségét.
Felnőttkorra eléri a diverzitás a maximumát, majd az életkor előrehaladtával csökken.
Ezt azért fontos megérteni, mert az egészséges állapot elérésében és megtartásában kulcsfontosságú szerepet játszik a diverzitás (sokféleség). Tehát törekednünk kell a bél mikrobiális sokféleségének fenntartására. Sokat segíthet ebben a természetesen erjesztett élelmiszerek és a probiotikumok rendszeres fogyasztása.
A stressz és a bélrendszer
A stressz és a bélrendszer kapcsolatát vizsgálva fontos összefüggésekre lehetünk figyelmesek. A korai életszakasz stresszes élményei – beleértve az elsődleges gondozó és gyermekek közötti kapcsolat zavarait – tartós nyomokat hagyhatnak az utódok agyában. Ezek a depresszió és a szorongás okozói is lehetnek, és szerepet játszhatnak gyomor-bélrendszeri fájdalomszindrómákban is.
Mára számos tudományos bizonyíték gyűlt össze, amelyek megerősítik a szoros kapcsolatot az anya stressz szintje és a gyermek idegrendszerének későbbi stresszre adott reakciója között.
A kedvezőtlen gyerekkori élmények hajlamosítják a felnőtteket a szorongásra, pánikrohamokra és depresszióra. Az agyunk kedvezőtlen korai tapasztalatok következtében „áthuzalozódik”, és ez az állapot egész életünk során fennmaradhat. A stressz az egyik fő tényező, ami az idegrendszer fejlődését érintő változásokat befolyásolja.
Szerencsére más számos eszköz áll rendelkezésünkre, amely lehetővé teszi, hogy részben visszafordítsuk a korai stressz és trauma okozta programozást. Számos elme alapú terápia létezik, mint a kognitív viselkedésterápia, a hipnózis, a meditáció vagy a tudatos jelenléten alapuló stresszcsökkentés, de személyre szabott táplálkozás beállítással is csökkenthetjük a káros hatásokat.
Jó hír, hogy a pozitív érzelmek is hatással vannak a bélrendszer mikrobáira. Egyes érzelmeket és a hozzá tartozó agyi folyamatokat bizonyos kémiai jelek aktiválnak. Biztosan hallottál már a boldogsághormonként is emlegetett endorfinról, vagy a dopaminról, amely a jutalmazás érzését adja számunkra. Amikor ezek a hormonok beindítják az agy megfelelő rendszereit, az egyedi bélreakciókat is kivált bennünk (például összehúzódás, váladéktermelés, bélrendszeri véráramlás megváltozása). Feltehetően a pozitív érzelmekhez társuló bélreakciók némelyike a bélmikrobáinknak szóló különböző kémiai üzenetek felszabadulásával is összekapcsolódik.
A boldogsággal vagy szeretettel kapcsolatos jelek növelhetik a bél mikrobiális sokféleségét, javíthatják a bél egészségét és védhetnek minket a fertőzésektől és más betegségektől.
Ha eddig eljutottál az olvasásban, akkor biztosan benned is felmerült már a kérdés:
Mit tehetsz a bélmikrobiomod egészségének fenntartása érdekében?
- Figyelj a megfelelő tápanyag-bevitelre:
- csökkentsd az állati zsírok fogyasztását,
- fogyassz több pre- és probiotikumot,
- növeld a növényi eredetű élelmiszerek arányát az étrendedben és
- kerüld el az adalékanyagokat és a feldolgozott élelmiszereket!
- Iktass be emésztésmentes időszakokat a napodba!
- Ügyelj az alvásod minőségére!
- Ismerj meg és alkalmazz stresszkezelő technikákat, légzőgyakorlatokat!
Az új információk újfajta tudatosságot hozhatnak az egészség fenttartásával és a betegségek kezelésével kapcsolatban. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk az agy-bél tengely optimális működésére. Ennek első lépése, hogy megszerezzük az ehhez szükséges tudást és motivációt.
Ha szeretnél a témával kapcsolatban bővebb ismeretek szerezni, szeretettel várlak az Egyéleted ONE klubban.
A cikk fő forrása Dr. Emeran Mayer: A bél-agy kapcsolat (Kulcslyuk Kiadó, 2024) című könyve.
