Az inzulinrezisztenciát komolyan kell vennünk, hiszen gyakran 2-es cukorbetegségbe csaphat át. De nem is kell eljutni a diabéteszig: az IR már önmagában is lerontja az életminőséget, az energiaszintet, és számos egészségügyi probléma fakadhat belőle.

A jó hír azonban az, hogy nagyon jól kordában lehet tartani, és megelőzhető az állapot súlyosbodása. 

Ne csak a táplálkozásra gondoljunk: a teljes szervezetet és a lelki folyamatokat is vizsgálni kell ahhoz, hogy kiderítsük: mi mindent kell helyretenni, hogy visszaállítsuk az egyensúlyt, ami ki fog hatni az anyagcsere folyamatokra, így a cukorháztartásra is. De ne ijedj meg, nem olyan bonyolult a dolog.

Feller Erika holisztikus táplálkozási tanácsadó, labordiagnosztikai szakember és okleveles aromaterapeuta összefoglalta nekünk a legfontosabb tudnivalókat azzal kapcsolatban, hogy hogyan kezelhető az inzulinrezisztencia. Szó lesz arról, hogy mire kell ügyelni azon kívül, hogy ne együnk finomított szénhidrátokat. A végén látni fogod, hogy ha odafigyelsz ezekre a részletekre, akkor jóval egészségesebb és energikusabb életet élhetsz, mint eddig, és talán még egy kicsit hálás is leszek azért, hogy az inzulinrezisztencia állapota felhívta a figyelmedet néhány lényeges megoldásra. Lásd meg benne a fejlődési lehetőséget, ami aztán értékeket hozhat az életedbe!

Feller Erika előadása alapján nézzük meg először röviden, hogy mi az az inzulinrezisztencia, aztán pedig azt, hogy hogyan tudunk elindulni a megoldás felé vezető úton.

Mi a cukoranyagcsere szerepe, és mi az inzulinrezisztencia?

A cukoranyagcsere szabályozza a glükóz sejtekhez való eljutását illetve annak felhasználását. Ebben nagy szerepe van az inzulinnak, hiszen ennek a hormonnak a segítségével veszik fel a sejtek a glükózt, amely energiaforrás lesz a számukra.

A glükóz a táplálék emésztése és felszívódása után kerül a vérbe, amelynek útján eljut a sejtekhez. A glükóz mint egyszerű szénhidrát tehát egyébként alapvető energiaforrás, azonban nem mindegy, hogy milyen táplálékból nyerjük és mennyit. 

A felesleget a szervezet elraktározza elsőként glikogén formájában (a májban és az izmokban). Ha megtelik a glikogén raktár, akkor zsír formájában fog raktározódni.

A lassan felszívódó szénhidrátok lassabban emelik a vércukorszintet, és a szervezet sokkal könnyebben tudja kezelni.

A finomított, gyorsan felszívódó szénhidrátok hirtelen megemelik a vércukorszintet, és ez inzulinrezisztencia esetén még nagyobb kihívás elé állítja a testünket.

Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy a sejtek kevésbé érzékenyek az inzulinra, így több inzulin szükséges a glükóz sejtekbe jutásához, így a vércukorszint csökkentéséhez. Egy ideig még kompenzálja ezt a szervezet fokozott inzulintermeléssel, azonban egy idő után a hasnyálmirigy Langerhans-sejtjei kimerülhetnek, nem tudnak majd többlet inzulint termelni, így kialakul a 2-es típusú cukorbetegség. 

Ez a folyamat azonban megelőzhető, és az inzulinrezisztencia terén jelentős javulást érhetünk el életmódváltással. Ezt Feller Erika saját magán is megtapasztalta, hiszen ő maga is érintett. 

Először is meg kell vizsgálni azokat a tényezőket az életünkben, amelyek az IR kialakulásához vezethettek.

Milyen okozói lehetnek az inzulinrezisztenciának?

Először is érdemes megemlíteni, hogy magának az inzulinérzékenységnek a csökkenése bizonyos élethelyzetekben átmenetileg előfordul, például stressz hatására, növekedési hormon hatására, várandósság alatt. Az inzulinrezisztencia állapotáról akkor beszélünk, amikor ez a jelenség tartóssá válik. 

Erre az állapotra hajlamosítanak:

• a túlzott szénhidrátfogyasztás, finomított szénhidrátban és telített zsírokban gazdag ételek fogyasztása, vitaminszegény, de kalóriadús táplálékok: tehát általában a természetestől eltérő, feldolgozott ételek,
• a mozgásszegény életmód,
• alváshiány, a cirkadián ritmus felborulása,
• tartós stressz, 
• túlzott koffeinfogyasztás,
• a bélflóra egyensúlyának felborulása, kevés rost bevitele,
• gyulladásos folyamatok, amelyeket felerősíthet például a magas omega-6 tartalmú olajok (pl. napragorgó olaj, repce olaj) fogyasztása és a stressz,
• egyéb hormonális gondok megléte, pl. pajzsmirigy problémák: ebben az esetben az egyik felerősíti a másik problémát is fordítva is. 

Mi minden segíthet az egyensúly helyreállításában?

Általában elmondható ugyan, hogy kerülni kell a finomított szénhidrátokat, és oda kell figyelni a mennyiségre, a rendszeres étkezésre.

Azonban a táplálkozást személyre kell szabni, mert nem egyforma az anyagcsere típusunk, a hormontípusunk. A különböző embereknek különböző ételek tudják túlstimulálni az érzékenyebb hormontermelő mirigyüket. Ezeket mind számításba kell venni, és természetesen az egyéni ételérzékenységeket is. 

Ahogy fentebb már olvashattad: nem csak a táplálkozáson múlik a dolog. Amire még ügyelni kell:

• A stresszt és a problémákat elkerülni nem mindig tudjuk, viszont tudni kell kezelni. Találj olyan módszert, ami számodra stresszcsökkentő hatású. Van, akinek a tánc, van, akinek a meditáció, van, akinek egyéb szabadidős tevékenység jelent örömet, tehát ez is nagyon egyéni.

• Ügyelj az alvás mennyiségére és minőségére: ezek jelentős mértékben befolyásolják a hormonrendszer működését, és hatással vannak az inzulinérzékenységre is. 

• A mozgásnak és az izmok glükózfelvételének is jelentős szerepe van. Sokan meglepődnek rajta, de vékony embereknek is lehet inzulinrezisztencia: ez esetben izmot kell építeni.

• Támogasd a bélflórádat rostok fogyasztásával! A zöldségek és gyümölcsök fogyasztását nem véletlenül szokták kihangsúlyozni, nem csak a vitaminok miatt. A magvak, például útifű maghéj és a lenmag és segítségedre lehetnek. Az inulin fogyasztása (például a csicsóka tartalmazza) is a bélflórát támogatja, valamint a fermentált zöldségek is.

• Túlsúly vagy elhízás esetén törekedj a testsúlycsökkenésre, hiszen ez a súlytöbblet jelentős rizikófaktora nemcsak az inzulinrezisztenciának, hanem számos egyéb egészségi problémának (amelyek gyakran éppen az inzulinrezisztenciával függenek össze).

• Bizonyos táplálékkiegészítők sokat segíthetnek: ügyelj a magnéziumra: ennek különösen nagy szerepe van, ahogy a D-vitaminnak is, de nem elhanyagolható a B-vitaminok és a C-vitamin szerepe sem.
• Sokan számolnak be például a mioinozitol jótékony hatásáról. 
• Vannak IR-ellenes gyógynövények is, mint a berberin, a kecskeruta, a ganoderma, azonban ha gyógyszert is szedsz, akkor konzultálj szakemberrel. A kecskerutát például csak gyógyszer nélkül szabad alkalmazni.

• Van olyan helyzet, amikor szükség lehet gyógyszeres kezelésre is a súlyosbodás megelőzésének érdekében, ilyenkor általában a metformint szokták alkalmazni.

• Láthatod, hogy egyszerre több életterületen is változásokat kell bevezetni, személyre szabottan. Ezért érdemes szakember segítségét kérni, aki elvezet a számodra megvalósítható útra. Feller Erika nemcsak az IR területének szakértője, hanem laboratóriumi analitikus is, így kiválóan tudja értelmezni a laboreredményeket, illetve javaslatokat is tesz különböző vizsgálatok elvégzésére szükség esetén.

Amit még jó szívvel ajánlunk: hallgasd meg a teljes előadást. Az EGYéleted ONE csoport tagjaként ezen kívül még számos hasznos tudásanyag birtokosa lehetsz, amelyek elvezethetnek az energikus, kiegyensúlyozott élet felé.