Egészséges táplálkozás

Rengeteg állítás kering az ivóvíz minőségére és biztonságosságára vonatkozóan. A legfontosabb kérdés az, hogy kell-e tennünk valamit azért, hogy a csapvíz biztonsággal fogyasztható legyen, vagy minden csak a víztisztító berendezések és az ásványvíz gyártók marketingfogása? Azari Katalin ivóvíz tanácsadó vegyészmérnökkel beszélgettem erről, aki már több évtizede követi nyomon a víz állapotát a kiindulási pontoktól, a kutaktól egészen a csapokig. Ő segített tiszta vizet önteni a pohárba.  Azari Katalin ivóvíz tanácsadó vegyészmérnök Megtudtam tőle többek között azt, hogy milyen szennyeződésektől nem kell tartani (a közhiedelemmel ellentétben), viszont mi az, amire kiemelt figyelmet kell fordítanunk gyermekeink egészsége érdekében.  Egy kis utánajárással rengeteget tehetünk azért, hogy ne kelljen tízezreket költeni palackozott vízre, mégse tömjük magunkat káros anyagokkal az ivóvizen keresztül. Mindjárt sorra is vesszük a teendőket, de előtte is tisztázzuk a kérdést: most akkor biztonsággal iható a csapvíz Magyarországon, vagy sem? Van, aki azt állítja, hogy egyáltalán nem kell félni, nyugodtan fogyasszuk. Van, aki szerint tele van gyógyszermaradványokkal, vagy túl kevés az ásványi anyag tartalma, ezért inkább palackozott vizet iszik.  Nos, ezek közül egyik állítás sem igaz: az sem, hogy egyáltalán nincs probléma, és az sem, hogy reménytelen a helyzet. Ivóvíz minőség – nem mindegy, honnan vették a mintát Abban szinte biztosan lehetünk,…

A szénhidrátforrás valamint a szénhidrátban gazdag étel kifejezések nem ugyanazt jelentik. Ugyanígy a zsír/fehérje forrás és a zsírban/fehérjében gazdag sem. Leginkább a szénhidrát segíti a jobb megértést, ugyanis az mindenben van, ami nem víz vagy hús. Így a tejben, zöldségekben, gyümölcsökben is, nemcsak a kenyér- és tésztafélékben. Szénhidrátban gazdag, mégis fehérjeforrásnak tekintjük A tejtermékeket fehérjeforrásnak tekintjük, holott jónéhányuk szénhidrátban gazdagabb, mint fehérjében (pl. tej, kefir, joghurt, tejföl). A sajtok és túró esetében pedig a magas zsírtartalommal kell számolnunk, ami a zsírszegény változatokon kívül szinte mindegyik fajtánál magasabb a fehérjetartalomnál. Tejtermékek közül a skyr a kedvencem, ami egyfajta átmenet a joghurt és a sajt között. Sűrű, krémes állaga miatt felhasználása igen sokrétű, sósan, natúron, édesen. Elképesztően magas a fehérjetartalma, ugyanakkor egészen minimális a zsírtartalma, és a szénhidrát sem számottevő benne. Készítése során a tejsavót lecsepegtetik, így alacsonyabb a laktóztartalma, ezáltal egyéni tolerancia függvényében az arra érzékenyek is megkóstolhatják. Fehérjében gazdag, mégis szénhidrátforrás A hüvelyesek magas fehérjetartalommal rendelkeznek, mégis alapvetően szénhidrátforrások. Vagy említhetném az olajos magvakat, dióféléket, amik ugyan szénhidrátban gazdagok, jelentős zsírtartalmuk miatt inkább zsírforrásként tekintünk rájuk. A zsírfogyasztás jelentősége Ha már a zsírokat említem, szeretném hozzátenni, hogy a minimálisra csökkentett zsírfogyasztás javallata idejétmúlt és bizonyos esetekben egészségre káros hatásokkal járhat.…

Az anyagcsere típus diéta nem valamilyen modern "fogyókúra divat". Ősi korokba visszanyúló okai vannak annak, hogy nem vagyunk egyformák táplálkozási típus szempontjából sem. Miért vannak különböző anyagcsere típusok? Az emberiség vándorlása során különböző klímazónákban telepedett le, ahol alkalmazkodott az adott helyen elérhető élelmiszer kínálathoz. A túlélés érdekében a legegyszerűbben elérhető táplálékforrásokat keresték, azokat fogyasztották, melyhez egyértelműen alkalmazkodott a homeosztatikus ellenőrző rendszerük. Két szélsőséges példával szemléltetve a fentieket; az északi népek, mint az eszkimók a magas zsír- és fehérje fogyasztásra rendezkedtek be, mert ez volt számukra elérhető. Ellenben az indiaiak, akik számára a zöldségek jelentették a fő táplálékforrást, ők a magasabb szénhidrát bevitelhez alkalmazkodtak. Ezek az eltérő arányok a máig létező természeti népeknél is kimutathatóak. Dr. William Donald Kelly és a személyre szabott diéta története Dr. William Donald Kelly az 50-es években vegetáriánus étrenddel gyógyította sikeresen a hasnyálmirigy rákját. A sikeren felbuzdulva másokat is megpróbált ezzel a módszerrel gyógyítani, azonban nem mindenkinek vált be. Saját feleségének sem, akinek az állapotán végül a fehérje- és zsírdús, húsban gazdag táplálkozás javított. Így kezdett el a személyre szabott táplálkozással foglalkozni. Megállapította, hogy a táplálkozási igény összefüggésben áll az idegrendszer működésével. Később több kutatás, tanulmány született az egyénre szabott étrend szükségességéről. (Forrás: Dr. Gulyás Tamás)…

Elgondolkoztál már azon, hogy miért van ennyi féle táplálkozási ajánlás, divatdiéta, fogyókúra? Melyik ezek közül a valóban hatékony diéta? Van, amelyik beválik a szomszédasszonynak, de nekünk nem. Miért? Lefogytunk egy csodadiétának kikiáltott módszertől, de amint abbahagytuk, a leadott kilók duplája kúszott vissza? Vagy hónapokig kínoztuk magunkat egy fogyókúrával, aminek semmi eredménye sem lett, sőt rosszabbul lettünk tőle, ingerültté váltunk, emésztési problémák alakultak ki, a csalódottságról nem is beszélve? Ne legyenek illúzióink! Egyetlen diéta sem létezik, amely MINDENKI számára eredményes! A személyre szabott diéta szerepe Egy hatékony diéta nemcsak a testsúlycsökkenést célozza, hanem az elért eredmény megtartásához is kapaszkodókat nyújt a konyhatechnológiai ismeretek átadása által. Egy diétával szemben alapkövetelmény, hogy a testzsír csökkenése mellett ne csökkenjen a zsírmentes testtömeg. (Na ezért nem elég csak a mérleg, ami csak a kilókat mutatja, ami származhat a zsír mellett folyadékból és izomból is.) Ugyanilyen fontos, hogy a diéta biztosítsa a megfelelő tápanyagellátást, amely mellett nem jelentkezik kifejezett éhségérzet, és a súlycsökkenés mellett nem alakul ki anyagcsere-zavar. Egy jó diéta nem ideig-óráig tart, hanem teljes életmód váltást követel. A legtöbb divatos fogyókúrás módszerrel az a baj, hogy ugyanazt a sémát próbálja ráerőltetni mindenkire. Soknál semmiféle mennyiségi meghatározás sincs, vagy ha van mondjuk kalórialimit, vagy maximalizált szénhidrát bevitel, az szinte biztos,…

E vitaminok és ásványi anyagok témájú cikkem messze tudományosabb alapokon nyugszik, mint a különböző női lapok hasábjain és könnyed limonádé oldalakon megjelenő cikkek, amik egymást másolgatják. Miért vált fontossá bizonyos vitaminok és ásványi anyagok pótlása? Az ételeket nem csupán éhségünk csillapítására vesszük magunkhoz, hanem táplálékként, szervezetünk energiaraktárainak feltöltése, immunrendszerünk támogatása, anyagcserénk megfelelő működése érdekében is. Ideális esetben a nélkülözhetetlen vitaminok és ásványi anyagok bevitelét is a tápanyagdús étkezések biztosítják. Ugyanakkor a termesztett növények minősége sokat romlott a környezeti behatások miatt, ezáltal jelentősen vesztettek a tápanyag- és vitamin tartalmukból. Ez a jelenség, valamint bizonyos speciális élethelyzetek indokolhatják a vitaminok,  ásványi anyagok:  makroelemek és mikroelemet (nyomelemek) pótlását. Várandósság alatt, gyermekeknél, időskorban, betegség esetén, fogyókúrázóknál, szélsőséges diétát folytatóknál, illetve prevenciós célból is kifejezetten nagy körültekintést igényel a vitamin és ásványi anyag raktárak feltöltése. Az, hogy kinek és milyen mennyiségben van szüksége pótlásra, igencsak egyéni, hiszen függ az életkortól, az életmódtól, esetleges betegségektől, egészségi állapottól. Így felelőtlenség lenne részemről bármilyen mennyiségi javaslatot tenni, a személyre szabott iránymutatásokért szakirányú tanácsadót érdemes felkeresni. De lássuk, milyen vitaminok és ásványi anyagok működtetik a szervezetünket. Vitaminok C-vitamin (aszkorbinsav) Kezdjük a C-vitaminnal, mely vízben oldódó vitamin és legalább annyira nélkülözhetetlen, mint a friss oxigén. Javítja az immunitást, fokozza a…