1. Hormonos bevezetés

Egy olyan párnapos kis tudáscsomagot raktam össze, ami alatt a legfontosabb hormonokat, azok működését ismerheted meg.

Nem feltétlenül az anatómia lesz az, amit át szeretnék adni, sokkal érdekesebb az, hogy melyik hormonnak milyen hatása van az egészségünkre, jóllétünkre, boldogságunkra és kiegyensúlyozottságunkra vonatkozóan.

2. A karmester pajzsmirigy

A testünkben lévő minden egyes szervünknek és sejtünknek nagy szüksége van a pajzsmirigy hormonokra ahhoz, hogy olajozottan tudjanak funkcionálni. A pajzsmirigy tulajdonképpen az anyagcsere funkcióknak a sebességét és az aktivitását szabályozza, mint például az oxigén-felhasználás, a zsíranyagcsere vagy szénhidrátanyagcsere.

3. A stresszes mellékvese

A kortizol az egyik legfontosabb hormon a szervezetben és számos élettani funkciót szabályoz. Több folyamatban részt vesz, a szénhidrát-, fehérje-, és zsíranyagcserét is beleértve, így a vércukor szabályozásának fő résztvevője. A pajzsmirigy hormonok hatékonyságában, megfelelő működésében is jelentős a szerepe van, hiszen a megfelelő mennyiségű kortizol elengedhetetlen a pajzsmirigy hormonok termelődéséhez. De szerepe van a T4 – T3 hormonná való átalakításban is, valamint a pajzsmirigyhormon érzékelő receptorok elvárható működésében.

4. Nőségünk irányítói

Az előző videók után már látod, hogy milyen egymásra ható folyamatos munka zajlik a szervezetünkben, és mennyire összefügg minden mindennel. Például látjuk azt, hogy milyen összefüggés van az inzulinrezisztencia és a hormonzavarok között akkor, amikor a hormonok egymásra hatnak. Mint amikor a kortizol növeli a sejtek inzulinrezisztenciáját, és így ezt az állapotot is súlyosbítja. Azt is láttuk, hogy az emelkedett kortizolszint és magas inzulinszint gátolja a pajzsmirigyhormon aktiválódását, ami a pajzsmirigy alulműködéséhez vezethet.

5. Enni vagy nem enni

A kutatókat régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy hogyan lehetne mondjuk egy tablettával szabályozni az éhséget, mert valljuk be, ez óriási business lenne, hiszen kb minden második ember fogyni szeretne. Olyan sokan panaszkodnak arra, hogy folyamatosan éhesek, állandóan ennének, inzulinrezisztenciában pedig különösen.

Milyen hormonok szabályozzák az éhséget és a jóllakottságot?

6. Boldog hormonok

Milyen hormonok felelősek azért, hogy jól érezzük magunkat? Mik azok a boldogsághormonok? Biztosan hallottál már a szerotoninról és a dopaminról. Ezek egy jó része az agyban termelődik, és hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat. A szerotoninnak nyugtató, lazító hatása van, az antidepresszáns gyógyszerek is erre a hormonra hatnak, emelik a szerotonin szintjét. Az agy mellett a beleink is termelnek szerotonint, baktériumok egy csoportja ezen dolgozik. Ezért is fontos a bélflóra egyensúlya, minél több a jó baktérium, annál boldogabbak leszünk. A baktériumtörzsek szélsőséges eltolódása például a depresszió mögött megfigyelhető.

Tévhitek helyett című sorozatunkban ezúttal Árvay Bálinttal, hazánk kiváló jódszakértőjével beszélgetek.
A laikus szerepbe helyezkedve a leggyakrabban előforduló tévhitekre kérdezek rá.
Csak a pajzsmirigy számára fontos a jód?
Jódozott sót fogyasztok, akkor én már rendben is vagyok?
Hashimotos vagyok, tilos nekem a jód?
És még sorolhatnám…
Tudom, nagy téma, és sokan azért nem foglalkoznak vele, mert rengeteg az információ, és még több az ellentmondás.
Mi most helyretesszük az alapokat, és egyértelmű löketet adunk a témában való elmélyüléshez.
De ami a legfontosabb, évszázados mítoszokat és elavult protokollokat döntünk meg, hogy tudományos alapokra helyezve a jódpótlás témakörét magabiztosabbak legyünk.
A fizikai állapotunk jelentős mértékben összefügg azzal, hogy milyen ételeket veszünk magunkhoz. Természetesen mindez a mentális állapotunkra is kihat.
Vannak ételek, amelyek támogatják egészségünket, és vannak, amelyeknek több a negatív hatása.
Azonban nem lehet egy mindenki számára megfelelő étrendet összeállítani, mivel nem vagyunk egyformák ebben sem. Nem teljesen egyformán működik az anyagcserénk, és a hormonrendszerünk sem, emellett az egyéni érzékenységeket, igényeket is figyelembe kell venni. Ezért a személyre szabott táplálkozás vezet el a célhoz.
A funkcionális táplálkozás mestere, Anna Ábrahámné Bergmann (TáplálkoZÓNA ) arról beszél előadásában, hogy milyen lehetőségeink vannak emésztőrendszerünk támogatására.
Az inzulinrezisztenciáról gyakran a 160 grammos diéta jut eszünkbe, a szénhidrátok jelentős mértékű megvonása. Sokan tapasztalják, hogy állandóan éhesnek érzik magukat. De vajon biztosan ez az egyetlen megoldás? Annyit kellene tenni a hormonrendszerünk egészségéért, hogy szinte elfelejtjük a szénhidrátokat?
Nem, ez jóval összetettebb. Az egészséges életmód többről szól, és úgy kellene kialakítani, hogy az ne szenvedést jelentsen, hanem energikus és kiegyensúlyozott életet hozzon.
Hogyan érhetjük ezt el az inzulinrezisztencia árnyékában is? Ebbe avat be minket Erika Feller (Fenntartható Egészség) laboratóriumi analitikus, holisztikus táplálkozási tanácsadó, aromaterapeuta és masszőr.
Hallgasd meg az Inzulinrezisztencia más köntösben, avagy a 160 grammos étrenden túl című előadást, és vedd kezedbe a sorsod, hogy energikus lehess!
Az ételérzékenységről, hisztaminintoleranciáról szinte azonnal a korlátok jutnak eszünkbe: vagyis az, hogy sok ételről le kell mondanunk. Azonban megláthatjuk benne a lehetőséget is: eggyel több ok, hogy még tudatosabban odafigyeljünk az étrendünkre, és egészségesebbek és energikusabbak legyünk, mint valaha.
Persze nem könnyű optimistának lenni, amikor már a sokadig próbálkozásra sem válnak be a különböző diéták, és még mindig gyötrik az embert az emésztési panaszok…
De van kiút ebből, ráadásul lehet színes az étlapunk, lehet élvezetes az étkezés! Ezt bizonyítja be nekünk Zsiros Bernadett (Mentes Utakon – Allergén- és hisztaminszegény táplálkozás) allergén- és hisztaminszegény étkezés táplálkozás specialista és funkcionális táplálkozási tanácsadó.
Hallgasd meg az Iránytű a hisztaminintolerancia és az ételérzékenységek útvesztőjében című előadását!
Tudtad, hogy számos probléma a jódhiánnyal áll összefüggésben? Ha mindig fáradékonynak érzed magad, ha a gyermeked nem tud koncentrálni az iskolában vagy gyakran megbetegszik, vagy éppen sehogyan sem sikerül lefogyni, akkor mindig gondolni kell a jódhiányra.
A jódhiány megnyilvánulhat hajhullás, női problémák formájában is, vagy például úgy is, hogy valaki állandóan fázik.
Általában azoknak is szükségük lenne a jódpótlásra, akiknek még nincsenek tüneteik.
De nem mindegy, hogy mi módon visszük be a szervezetünkbe. Önmagában nem is lesz elég: figyelni kell a jóddal együtt dolgozó anyagok (kofaktorok) bevitelére is. Mielőtt megijednél, hogy esetleg valami bonyolult dologról van szó, van egy jó hírünk:
Árvay Bálint funkcionális táplálkozási tanácsadó és jódszakértő mindent érthetően elmagyaráz a Jód: az eltiltott jóbarát című előadásában
A bélflóra megfelelő állapota nemcsak azért fontos, hogy rendben legyen az emésztőrendszerünk, hanem még ennél is nagyobb szerepe van.
A bolygóidegen keresztül a belek összeköttetésben vannak az aggyal.
A bolygóideg számos más szervünkkel is kapcsolatban van. A mikrobiom összetétele, állapota hatással van a bolygóidegre, így azon keresztül lényegében az egész szervezetünk működésére. (Például a fogyás sikerességét és az idegrendszerünk működését is befolyásolja.)
Ezért mindenképpen foglalkoznunk kell a mikrobiom működésével és azzal, hogy mit tehetünk a rendben tartásáért. Zsuzsanna Huszár holisztikus dietetikus, táplálkozás- és fitoterapeuta, mikrobiom specialista (Étrendező) a bélflóra egészségének a mestere.
Hallgasd meg a Mikrobiom, az első lépcső a betegségek kezelésében, avagy miért nem működnek a divatdiéták című előadást, hogy az alapvető összefüggéseket felismerve elindulhass a hosszan tartó egészség és a kiváló erőnlét felé vezető úton!
Minden nőt érint a változókor, és a köztudattal ellentétben ez akár több mint 10 évig is eltarthat.
Itt az idő, hogy végre beszéljünk is a témáról, necsak vállat vonjunk. Nem kell csendben elszenvedni ezt az időszakot, hanem fel lehet rá tudatosan készülni.
Ebben segít nekünk Agnes Doma táplálkozásterapeuta, aki előadásában elmondja, mit, mikor és hogyan egyél a változókor küszöbén, ha célod a felkészülés a hormonális változások okozta test és lelki folyamatokra és a hosszú távú egészségmegőrzés.