Az élelmiszeripar legnagyobb átverései

Az egészséges életmód

szempontjából háromféle embertípust különböztetek meg. Az egyik csoport tagjai teljesen tisztában vannak azzal, hogy nem élnek egészségesen, tudják, hogy a chips meg a kóla meg a gyorséttermi kaja hosszú távon nem szolgálja az egészségüket.

A másik csoportot azok – többségében táplálkozási tanácsadók – alkotják, akik a legfrissebb tanulmányokra, kutatásokra, megbízható forrásokra alapozva nagy eséllyel helyesen táplálkoznak.

A legnagyobb veszélynek az a halmaz van kitéve, ahol a félrevezetett embertársak azt HISZIK, hogy egészségesen táplálkoznak.

Lássuk, hogy mik azok a legtipikusabb élelmiszerek, amelyeket abban a jóhiszemben teszünk a kosarunkba, hogy mi márpedig milyen egészségesen étkezünk.

MÜZLI szeletek

Az egyik legjobban marketingelt, legkönnyebben variálható, ízesíthető, ezáltal zökkenőmentesen fogyasztóbaráttá tehető termék, mely sok esetben élettani hasznát tekintve köszönőviszonyban sem áll egy otthon elkészíthető változattal. Táplálkozástani szempontból a müzli természetes összetevőket tartalmazó, rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étel, amely nem tartalmaz hozzáadott cukrot és egyéb mesterséges adalékanyagot.

Ugyan a piacon lévő müzliszeletek között óriási különbségek vannak, de szinte kivétel nélkül elmondható, hogy az összetevőik között megtalálható a glükózszirup, hidrogénezett növényi zsír, az extrudált gabona (az extrudálással alapvetően az a baj, hogy ennek során a gabonát nagy hőmérséklet és nyomás alatt megőrlik, majd az extrudáló gépből kilépve a hirtelen nyomásváltozás miatt felpuffad. Az eljárás közben szerkezeti, fizikai és mikrobiológiai változások is végbemennek.)

Mivel az élelmiszeriparnak nincs egységes állásfoglalása arról, hogy mi is a müzli, ezért a szeleteikbe gátlástalanul pakolhatják a csokoládét, cukrot, puffasztott gabonákat, zsírokat, amivel rontják a tápanyagarányt, bár kétségtelenül eladhatóbbá válik.

Ha már a müzli szeletekkel kezdtem, nem is eveznék sokkal messzebbre, és folytatnám az egész

reggelizésre kijelölt termékekkel.

Ebbe beletartoznak az instant zabkásák, a reggeliző pelyhek, granolák, müzlik. Amellett, hogy hozzáadott cukrot (vagy annak bármelyik formáját) tartalmaznak, azonnal megemelik a vércukorszintet. A zab alapból magas szénhidrát tartalmú, emésztési problémákkal küzdőknek és mindennapi fogyasztásra nem javasolt. Ha már mindenképp zabot kíván az ember (pedig nem is ló 😊), akkor érdemes beáztatni előző este, és aztán magokkal, jó zsírokkal együtt fogyasztani, akár tojással megsütni. De reggelire tökéletes választás a kovászolt kenyér sok zöldséggel, jó zsírokkal, magas hústartalmú csirkemellsonkával vagy házi májkrémmel. A teljes kiőrlésű lisztekkel, kenyerekkel vigyázzunk, mert bár magasabb a rost tartalmuk, az utóbbi években megnőtt az egészségkárosító anyagokkal fertőzött gabonák aránya.

A puffasztott termékek sem éppen diétásak, emésztési problémák esetén csak ronthatnak az állapoton, magas lehet a nehézfém (arzén) tartalmuk. Az életmódváltás bizonyos szakaszában átmeneti megoldásnak jó lehet, de kerüljük mindennapos fogyasztását, főleg a csokoládéval bevont „egészséges nasiként” reklámozott változatokat.

Gluténmentes, laktózmentes, cukormentes és társaik

Hatalmas kategória, külön cikket érdemelne. Azonban most csak egy-két lényeges tudnivalóra hívnám fel a figyelmet. Attól még, hogy valami MENTES, egyáltalán nem azt jelenti, hogy diétás is, vagy egészségesebb, vagy fogyni lehet tőle. Sőt! A gluténmentes termékekben előszeretettel használnak kukoricalisztet, ami egy cseppet sem nevezhető diétásnak. A cukormentes termékekben a leggyakrabban előforduló édesítőszer az aceszulfám-k és a szuklaróz, mindkettő mérgező. Ha valami MENTES, az arra vonatkozik, hogy nem tartalmazza az adott allergént. Ettől függetlenül az állag- és ízélmény érdekében pótolni, helyettesíteni fogják valamivel, ami adott esetben károsabb is lehet.

Gyümölcsjoghurt

Sajnos a piacon megtalálható termékek tele vannak cukorral, vagy egészségkárosító mesterséges édesítőszerrel. Okosabb megoldás lehet sima natúr joghurtot összekeverni erdei gyümölccsel, és a szénhidrát felszívódását lassítani például magokkal vagy cukormentes mogyoróvajjal.

100%-os gyümölcslé

Hát erre már igazán nem mondom azt, hogy nem egészséges, ugye? Pedig vannak ellenérveim sajnos.

Ezekben a dobozokban nem a gyümölcs frissen facsart levét kapjuk. Az eredeti gyümölcs szárítmányát vagy sűrítményét szállítják el a termőhelyről a feldolgozó üzembe. A gazdaságosabb szállíthatóságot és eltarthatóságot a vízelvonási eljárások szolgálják. A 100% gyümölcslé azt jelenti, hogy nem engedélyeznek több vizet visszapótolni, mint amennyit kivontak belőle. A 100%-os termékek nem tartalmaznak tartósítószert, de a pasztőrözés során a közel 100C-ra melegített ital veszít az élelmi értékéből. Azaz közel sincs meg benne az a vitamin tartalom, amit remélünk tőle.

A fruktóz, azaz gyümölcscukor a természetben előforduló édesítő, melyet a gyümölcsben rosttal és a folyadéktartalommal együtt fogyasztunk. A felszívódási folyamat megváltozik, amint facsart vagy préselt gyümölcslevet iszunk, mert megszabadítjuk a fruktózt a rostanyag egy részétől, szűrt levek esetében a teljes rosttartalomtól. A 100%-os gyümölcslevek fruktóztartalma pedig többszöröse a kívánatosnak, így hízlalva jóhiszemű fogyasztóját.

A fenti szösszenet célja nem az, hogy mindentől megvonja a Kedves Olvasót, hanem az, hogy az élelmiszeripar által nem hangoztatott információk birtokában maga dönthesse el, melyik csoportba kíván tartozni.

A személyes véleményem az, hogy mindig van okosabb választás, tudatosabb döntés, ám ezeket csak tájékozódva, körültekintéssel tudjuk meghozni.

Ha életmódváltáson gondolkodsz, elakadtál, vagy tanácsra lenne szükséged, keress bizalommal!

Olvasd el a többi cikket is itt a blogban!

Csatlakozz exkluzív, privát Facebook csoportomhoz: Egészséges tudatosság – Ember, táplálkozás, mozgás